Idén nyáron fogadták el a törvényt a kötelező szülőtartásról. A szabályozás fogadtatása vegyes, a vélemények megoszlanak a kérdésben.
Októberben készített egy felmérést a 4LifeDirect, melyben azt vizsgálták, hogy a magyarok hogyan vélekednek a kötelező szülőtartással kapcsolatos jogszabályról. Ezen kívül kérdéseket tettek fel arról is, hogy lehetőségként tekintünk e az idősotthoni ellátásra szeretteink, vagy önmagunk élete alkonyán. A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek nagyobb része elfogadja a szülőtartásról szóló törvény alapgondolatát, de feltételekhez kötné: a válaszadóknak csaknem fele szerint abban az esetben jogos a kötelező szülőtartás, ha a szülők megfelelően gondoskodtak gyermekükről. Kevesebb, mint tíz százalék azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy az idős szülők eltartása minden esetben a gyerek feladata, illetve a felmérésben résztvevők 44 százalékának az a véleménye, hogy mindenkinek saját magáról kell gondoskodnia.
A kötelező szülőtartás törvény módosítását tervezik
A szociális ellátásokról szóló törvény rendelkezik a szülőtartásról. Októberben benyújtottak egy módosítás tervezet, miszerint már nem csak a rászoruló szülő követelhet költségtérítést gyermekétől, hanem az az intézmény, vagy magánszemély is, aki adott esetben a gyermek helyett látja el az idős szülőt. Tehát a törvénymódosítás szerint, ha a szülő nem rendelkezik vagyonnal, és a nyugdíja nem fedezi az ellátása költségeit, a gyermek köteles lesz megtéríteni az ellátás díját.
Nem szívesen helyeznénk szüleinket idősek otthonába
A felmérés szerint nagyon csekély azoknak a száma, akik idősotthonban tervezik szüleik elhelyezését. Érdekes, hogy ez az arány növekszik, ha nem hozzátartozóinkról, hanem saját magunkról van szó: a válaszadók 52 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy idős korában otthonba költözzön.
A KSH adatai szerint azonban az elmúlt években nőtt a szociális intézményekben eltartott idős emberek száma, ami a fenntartók számára egyre nagyobb költséget jelent.
A szülőtartás összegében egyébként a feleknek kell megegyezniük. Ha nem jutnak közös nevezőre, akkor bíróság dönt, figyelembe véve a szülő vagyoni helyzetét, a gyermek tartási képességét, és azt is vizsgálja, hogy a szülő ellátta-e feladatait a gyermeke felnevelésekor. Az összeg maximum a gyermek jövedelmének a fele lehet.
Források:
