Igen népszerű az az elgondolás, hogy a biztosítók minden esetben jól jönnek ki a köztük és a biztosított fél között köttetett szerződésekből. Ez a felvetés azonban nem fedi a valóságot. Bizony vannak olyan esetek, amikor a biztosítók igenis rosszul jönnek ki egy adott szituációból. Jó példa erre az idei nyár, amely nem kevés fejtörést okozott a biztosítóknak.

Miért rossz az ügyfélnek, ha a biztosító rosszul jár?

Érdekes a felvetés, hiszen jellemzően úgy gondolkodunk az egyes megállapodásokról, befektetésekről, hogy azokkal mi magunk jól járjunk. A történet másik felével, az érem másik oldalával általában már nem foglalkozunk. Pedig szükséges lenne.

Egy (pénzügyi) együttműködés akkor lehet fenntartható és hosszútávon jövedelmező, ha mindkét fél megtalálja benne a maga számítását. Ha kirívóan az egyik fél felé billen a mérleg, a partnernek muszáj lesz benyelnie a veszteségeket, ami a legrosszabb végkimenetel esetében akár csőddel is járhat.

Egyértelmű, hogy egy fizetőképtelen partner hosszútávon nem képes gyarapítani az anyagi hasznunkat. Ezért érdemes olyan üzleteket kötnünk, amely mindkét félnek előnyös. Sajnos erről sokan másként vélekednek.

Csökken a gyakorisága, de még mindig jellemzőek a biztosítási csalások

A biztosítási csalás a biztosító társaságot tévedésbe ejtő, vagy tévedésben tartó, és a biztosítónak ezzel ártalmat okozó szándékos bűncselekmény. A biztosítási csalásért kiszabható büntetés akár 2-8 évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Egyes statisztikák szerint a biztosítási csalások a kárbejelentések akár 5-10%-át is kitehetik. Ráadásul nem csak ezekkel a veszteségekkel kell számolnunk, hiszen a nem csalásból eredő kárbejelentések költségei is nőnek a csalóknak köszönhetően. A biztosítók ugyanis minden kárbejelentést alaposan kivizsgálnak, hogy elkerülhessék a csalás lehetőségét. Ez pedig nincs ingyen.

A csalások elkerülése végett a biztosító cégek digitális számítástechnikai rendszereket vezettek be, amely egy ún. csalási analitika alapján segít kiszűrni a gyanús eseteket. Emellett szívesen alkalmaznak magánnyomozókat, nyugalmazott rendőröket és hasonló tapasztalattal rendelkező munkatársakat. Meglepő lehet, de egyes biztosítók még a Facebookot is segítségül hívják, amikor egy gyanús kárbejelentés ügyében nyomoznak.

Az idei nyarat nem csak a csalók nehezítették

Az AEGON Magyarország szolgáltatási igazgatója, Vereczki András szerint a korábbi évekhez képest 2017-ben csökkent a biztosítási csalások száma. Mégsem lehetnek teljes mértékben elégedettek a szolgáltatók, hiszen a sokszor radikális időjárási körülmények májustól drasztikusan növelték a kárbejelentések számát.

Az elemi károk mindig is a legkiszámíthatatlanabb biztosítási kategóriájába tartoztak. A jégverés, az esőzések okozta ár- és belvíz, esetleg a viharokban megrongálódott tetőszerkezetek vagy mélygarázsok kártérítése komoly terheket ró a biztosítókra.

Idén például a jég egyetlen nap alatt okozott milliárdos károkat. A jég mellett további problémát okoztak például a villámcsapások okozta tűzesetek, illetve a víz által keletkezett károk. Nem könnyíti ráadásul sem a biztosítók, sem a lakosság dolgát, hogy itthon igen alacsony a biztosítási kultúra. A magyar lakosság csupán 30-35 százaléka biztosított, míg Európa északi részén ez az arány 90 százalék felett van.

A jövőre nézve hasznos tanács lehet, hogy bár 100 százalékig biztonságos pénzügyi döntést nem hozhatunk, törekedhetünk azonban a tökéletesre, ebben pedig a körültekintő, átgondolt döntéshozatal lehet a segítségünkre.

Amennyiben pénzügyi és biztosítási tanácsokra van szüksége, keresse bizalommal a Pannon-Safe munkatársait!