Bizony, ezekkel a dolgokkal is jobb tisztában lenni, már csak azért is, hogy ne érezzük megkárosítva magunkat, ha kár esetén mégsem kapjuk meg a várt kártérítést a biztosítónktól. Ezek általában minden esetben le vannak rögzítve a szerződésben, de jó, ha mi is felkészülünk, hogy ne érjen bennünket hirtelen csalódás, amikor így is éppen elég nagy a baj – illetve nekünk is kutya kötelességünk együttműködni a biztosítóval, és óvni, vigyázni ingatlanunkra, és a benne lévő értékeinkre.
Azonban érdemes azzal is tisztában lenni, hogy mi az, amire szól a biztosításunk, vagyis amire fizet a biztosító, és mire nem? Persze, nyilván a legtöbben azt gondolják, hogy ha becsülettel befizetik mindig időben a biztosítási díjakat és nincsen elmaradásuk, akkor biztosan nem lesz baj, bármi is történjék a házzal vagy azon belül az értékeikkel. Akár tomboló tűz pusztít, akár a viharkárok okozta orkán tesz komoly károkat a tetőben – mi csupán szólunk a biztosítónak, ők pedig azonnal csengetnek… Sajnos ez azért nem ilyen egyszerű!
A Magyar Polgári Törvénykönyv erről szóló fejezete és paragrafusa is kimondja, hogy vagyonbiztosítások esetén mentesül a fizetési kötelezettsége esetén a biztosító abban az esetben, ha a kárt a biztosított, illetve a vele egy háztartásban élő okozta szántszándékkal, vagy pedig súlyosan gondatlan magatartást tanúsított, és a kár ebből eredeztethető.
Sajnos, ma már nem csak a filmekben esik meg, hogy valaki szánt szándékkal felgyújtja a saját házát, a kártérítési magas összeg reményében – ám ilyenkor az esetet komolyan kivizsgálják, tűzvizsgálati szakértőt küldenek ki a helyszínre, tehát akár még komolyabb bajba is sodorhatja magát az ilyen „furfangos” ember, hiszen még rendőrségi ügy, eljárás is lehet a dologból. Természetesen, ha jól látható, és a vizsgálatok eredménye is igazolja, hogy más okozta a kért, akkor állja a biztosító a kártérítés összegét. A lényeg tehát, hogy a szándékosságot és a súlyos gondatlanságot – illetve az ezekből fakadó károkat – nem hogy nem állja a biztosító, hanem még súlyosan meg is büntetik érte az elkövetőt. Hiszen a biztosító megtévesztése már csalásnak minősül, s ezért akár még börtönbüntetés is járhat.