Miért érdemes casco-biztosítást kötni?

2017. október 24. - WSH

“Casco-t akarok kötni, casco-t akarok!” Bár a ‘80-as évek klasszikus reklámmondata talán csak a 30-on túliak számára ismerős, a casco-biztosítás azonban napjainkban is az egyik leggyakrabban megkötött gépjárműbiztosítási forma. Aktuális blogbejegyzésünkben arra keressük a választ, miért érdemes casco-t kötni.

 pannon_39_3.jpg

Napjainkban is rengeteg autót vásárolnak részletfizetésre. Függetlenül attól, hogy lízingszerződésről vagy bankihitel-szerződésről beszélünk, a feltételek között gyakran szerepel a casco megkötésének követelménye.

 

És bár Magyarországon csak a KGFB (kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás) kötelező - e nélkül részt sem vehetünk a forgalomban -, a casco megkötése is erősen ajánlott, különösen az imént említett hitellel vagy lízingeléssel finanszírozott autók esetén.

Miért érdemes casco-t kötni?

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mivel jól vezetünk, úgysem okozunk balesetet. Ilyenkor érdemes egy pillanatra visszagondolni a KRESZ-oktatónk szavaira, miszerint a közlekedés során folyamatosan egymásra vagyunk utalva, ezért mindig maximális figyelemmel kell részt vennünk a forgalomban.

 

Abban az esetben, ha mások képességei, szellemi- és fizikai állapotától is függ a szituáció végkimenetele, sosem vonhatunk le 100%-os következtetéseket. Nem is beszélve arról, hogy a balesetek elkerülésén kívül az sem csak rajtunk múlik, hogy lopás- vagy jégkár éri az autónkat, vagy hogy szenvedünk-e kőfelverődés okozta szélvédőtörést. A legtöbb káreset bekövetkezését nem láthatjuk előre.

Milyen fajtái vannak a casco-biztosításnak?

Amennyiben teljes körű casco-ról beszélünk, a biztosítási védelem egyaránt kiterjed az elemi károkra, töréskárokra, a lopáskárra, valamint az üvegtörésre is. Részleges védelmet nyújtó casco esetén a felsoroltak közül csak az egyes károkra terjed ki a biztosítás.

 

  • Elemi kár: A gépjárművet, vagy annak valamely alkatrészét, tartozékát károsító elemi csapás által okozott kárt elemi kárnak nevezzük. Az elemi csapás alatt többek között tűz, villámcsapás, robbanás, földrengés, szélvihar, árvíz vagy belvíz, jég, hónyomás, esetleg természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása által keletkezett károkat érthetjük.
  • Töréskár: Amennyiben a gépjármű alkatrészeiben vagy tartozékaiban baleseti erőhatás következtében sérülések keletkeznek, töréskárról beszélünk. Ide sorolhatjuk az idegen személy által okozott rongálást is.
  • Lopáskár: Ha gépjárművünket, illetve annak tartozékait (pl. rádió, légzsák stb.) az előírtak szerint működtetett biztonságtechnikai berendezések és a lezárás ellenére ellopják, a biztosító fizeti az így keletkezett kárunkat.
  • Üvegtörés: A jármű ablaküvegein baleset vagy idegen személy által elkövetett rongálás során keletkezett sérülések a biztosító által megtérítendők.

 

Könnyen belátható, hogy a casco-biztosítás olyan szituációkban is anyagi segítséget jelentenek, melyek bekövetkezését előre nem láthatjuk. Legértékesebb vagyontárgyunk egyike a gépjármű, nagy felelőtlenség tehát a vakszerencsére bízni annak épségét.

 

Ha további kérdései lennének a casco-biztosítást illetően, kérje a Pannon-Safe segítségét!

 

A bejegyzés trackback címe:

http://pannonsafe.blog.hu/api/trackback/id/tr9513067924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.